Szerző: Harmath Júlia

Miért e blog?

Már nincs sok hátra, nem halogathatom tovább, közzé kell tennem a honlapom… Nagy pillanat lenne ez, ha nem lenne tele szorongással, hogy elég jó lesz e? Mit fognak hozzá szólni? Mit fognak rólam gondolni? … Vagy vajon beváltja-e a hozzá fűzött reményeket: hogy majd hoz jó kapcsolódásokat, örömöt? Vagy nagyon elszámítottam magam? Vagy ami még […]

Azon kaptam magam, hogy mennyire zavar a leharcolódott a ruhatáram és a megjelenésem is végtelenül megúszós és unalmas, ha vásárolok is magamnak valamit, a választott darabok jellegtelenek. A figyelmem teljesen lekerült az öltözködésről, a sok minden mellett, teljesen háttérbe szorult. Arról nem is beszélve, hogy óriási, de sokszor igénytelen és rossz minőségű a választék, a […]

Eltelt már annyi időm, hogy az apró események, döntések kirajzolnak egy utat, melyen járok, egy mintázatot, melyet követek. Azt kell látnom, hogy ez nagyon nem az lett, mint amit szerettem volna. Még úgy sem, hogy az akkori jelenben úgy éreztem, azt akarom, amit teszek. Szeretnék kilépni abból a mederből, melyben nem érzem jól magam. Gyógyulni […]

Utóhangzat

Elkészültem az utamról szóló anyag összeállításával. Igyekezem kulturált formátumba öntetni, fogadjátok szeretettel. Itt lehet megnézni: JuLE Elcaminoja fotókönyv  A képen látható tortát, már itthon sütöttem, az élménybeszámolómhoz 😋

12. nap – Hazaút

Reggeli kávé, izgalom. Kevesbé jó alvás. Hazavágyás. Ezt szereztem tegnap. El sem hiszem. Aztán már 300 km/h- val robogok Madridba a vonattal. Madridban elengedtem magam, és csak kószáltam. Simán megvolt a mai 15 km is :). Nagyon dimbes-dombos, ezért nem jutottam be a belvárosba. Kb. 4 órám volt a városban. Nagyon élhető hely. A légkörébe […]

Összegzés a hazaúton

A vonaton ülök Madrid felé. Elhagytam Santiagot, a város, amit eddig a cél volt. Már tegnap elkezdett beszivárogni a Valóság ebbe a különleges világba, amit az utóbbi két hétben teremtettem, és hagytam, hogy teremtődjön bennem. Igényem van egyfajta összegzésre, esszenciája, megfogalmazásra, hogy mit is tanultam, mit viszek haza. Nem tudom pontosan hány km-t tettem meg… […]

Az igazán különleges érzés nem a megérkezés pillanatában volt, hanem amikor szinte minden ismerőssel összefutottam a városban, és meg lehetett egymást ölelgetni. Találkoztam Mamuthal, Jackyvel, a szlovén párral, a német csapattal, és még pár ismerős arccal. 🙂 Cathy pl azt mondja, nagyon jó barátságokat kötött az úton, és azóta is tartja velük a kapcsolatot, meg, […]

Ma is sötétben, és a szokás kedvéért esőben indultam. Reggel a szöszmötölős olaszokra ébredtem. A közeli garázsbüfében tudtam inni egy kávét, és egy Santiago tortát ettem. Nem itt: Reggel pont láttam, hogy a kenyereskocsi kiveszi a pénzt a ládából, és beteszi a friss bagettet helyett. 🙂 Az utam ilyen-olyan helyeken vezetett, de már a megérkezés […]