Szerző: Harmath Júlia

Ő itt A zarándok, aki épp a vízhólyagját ápolja 🙂Ma fél 8-kor indultunk a szállásról. Miután Cathyvel töltöttem a tegnapi napot, és a beszélgetés mellett jól eléttermeztük az időt, nem volt tartalék kajám (meg vasárnap is volt, zátva voltak az üzletek) Az esti vacsorából sem tudtam semmit eltenni, mert nem olyan volt. Finom volt, de […]

10. nap – Caldas de Reis

Ez a nap gyorsan eltelt. Panaszkodhatnék a tűző napsütésre, de nem teszem :). Ma a napomat Cathyvel töltöttem. Hasonló tempóban haladtunk, és örültünk minden megállásnak. Igazság szerint, pont megcáfoltam a kapcsolatteremtési problémáimat, mert egész nap jókat beszélgettünk. Angolul, nagyon jól egymásra hangolódva. Nem bántam már a kedves társaságot. Igaz ráhagytam, hogy mit együnk, ez most könnyebb […]

9. nap – Este

Ami azt illeti, ez egy tökéletes zarándoknap volt. A 24 km felül van komfortzónámon, az utolsó harmadra össze kellett szednem minden tartalékomat. De cserében egész nap gyönyörű tájakon, mohalepte erdei utakon haladtam. Élveztem a napsütést, az erdő hűvösét. Áthaladtam a 60-as km-en is. Az Albergue már csak matraccal tudott szolgálni, igazi hippi hely, és jó […]

9. nap – Pontevedra

Fél 2 körül érkeztem Pontevedrába. Meglehetősen elcsigázódtam. Ma eddig sütött a nap, árnyas helyen jöttem, de valahogy nagyon nehéz ma a zsákom. 9kor indultam, feltankolva egy csomó kajával. Nagyon szép tájakon vezetett az utam. Élveztem a napsütésben párolgó utat, a sokasodó turistákat. A mai egyik magasponton egy kitelepült komfortpont várta a fogyasztani vágyókat. Én mellette […]

Úton…

Az útelterelés különleges irányba vitte a gondolataimat. Mivel több applikációt és információt használok, de elég rendszertelenül, hol ebben, hol abban keresgélek, a terelés lehetőségéről tök véletlenül olvastam. Nagyon hálás voltam ezért akkor, mikor láttam, valóban elterelnek. Olyan sok vagy éppen olyan kevés információ áll rendelkezésemre egy-egy döntés előtt, de hinnem kell abban, hogy az éppen […]

8. nap – Este

Délután pihentem kicsit, és mivel a konyha elég jó, gondoltam, kipróbálom a főzést. A helyi csemegeboltba bementem, és élvezettel szemezgettem a helyi sajátosságokból. Aztán végül ez lett a vacsorám (bár, a paraleves még portugál, most sem volt kedvem megfőzni)     A kilátás a szállásról nagyon csábított, így bár fáradt voltam, lesétáltam a beachre. Szerencsére […]

8. nap – Mos-Arcade

Már a szállásomon vagyok. Ez kivételesen nem publik-alberge, hanem magán. 12 €. De ezen a településen nem volt más. A néni nagyon kedves, jól felszerelt a hely. Ma nehezen ébredtem, azzal a gondolattal, hogy mi a fenét keresek itt. Elég hamar meg is álltam, hívogatóak voltak a fények, egy cuki macsek az ölembe is ült. […]

Ma úgy néz ki, a Blogger cserben hagy. Nagyon lassan és nehézkesen működik. Az előző bejegyzésem is emiatt maradt félbe. Szóval, az út gyorsan elment, nem volt nehéz terep. A tegnapi viharos nap, és a tegnap előtti, esős hegymenet után semmi nem állíthat meg. Porrinonál megálltam, ittunk egy kávét Szofival. Onnan próbáltam bejegyzést tenni, de […]

7. nap – Porrino felé

Tuiból kellemes élményekkel távoztam. A reggelizőhely nagyon barátságos volt, vittem egy zarándok-toastot magammal az útra. (Óriás pirított kenyér, tojás, serrano). Ez volt a választék. Ez pedig az ABBA szerelésem A városból ködös sötétben távoztam. Esni csak később kezdett. Miután átmentem a románkori hídon. A pacit Peti biztos megsimogatta volna. (Bár előtte egy kukát evett ki) […]

6. nap – Tui megérkezés

Miután elmorzsoltam könnyeimet, és az eső is elállt, megérkeztem Valencaba. Ez gyakorlatilag egy erődítmény, nem volt különösebben szép, inkább monumentális. Megerősített abban, hogy Tuiban kell aludnom.   Összetalálkoztam Mumuhtal, és együtt sétáltunk át Spanyolországba. Kezet fogtunk, míg ő Spanyolországban állt, én meg Portugáliában. Közben a másik oldalon teljes szivárvány látszódott. Túl vagyok az út felén […]