Ő itt A zarándok, aki épp a vízhólyagját ápolja 🙂
Ma fél 8-kor indultunk a szállásról. Miután Cathyvel töltöttem a tegnapi napot, és a beszélgetés mellett jól eléttermeztük az időt, nem volt tartalék kajám (meg vasárnap is volt, zátva voltak az üzletek) Az esti vacsorából sem tudtam semmit eltenni, mert nem olyan volt. Finom volt, de 26 €t fizettem érte…
Szóval, reggel sötétben indultunk el, elemlámpával, látszó lehellettel.
8:30-kor megálltunk, San Miguelben, egy étterem előtt, de nem nyitott ki a google szerinti időben.
Csak egy bő órával később tudtunk inni egy kávét, és reggelizni valamit. Addigra már meglehetősen éhes voltam.
Nem sokkal később beértünk Padronba. Itt a templom oltára alatt található egy kő amihez a legenda szerint Szent Jakab holttestét szállító hajó kötött.
Meg kell mondjam, különleges hatással volt rám a hely szelleme. Teljesen meghatódtam. Potyogtak a könnyeim… kicsit megtisztulás, kicsit megpihenés volt ez. Gyújtottam egy gyertyát, a mindenért IS, aztán mentem.
Mivel hétfő van, és tegnap úgy éreztem sokat költöttem, ma az volt a terv, hogy supermerkadoban vásárolok ebédet, vacsorát és reggelit is.
Jól be is vásároltam és az úton Cathyvel bekajáltunk.
A délutáni szakasz kifejezetten rossz volt. Szinte végig forgalmas út mellett, vagy ahhoz közel, kietlen, unalmas, bevásárlóközpontos vagy ipari területeken vezetett. Nem volt nagy élmény, inkább túl akartam lenni rajta. Kicsit siettünk is az Alberguebe, mert csak 20fős, és nem tudtuk, mennyire lesz helyünk. (Lett) Útközben pár érdekesség: Matyinak (nem tudom, ez ki, de a névrokonod) 
Van pár helyen, ahol egy egész házfal ilyan igazi kagylókkal van tele. (Az enyém a táskámon nagyon nagyon strapabíró!) 
Pityinek megtaláltam a banánfát! (Igaz, ez a zöldség fajta, nem a gyümölcs) 
Tetszenek ezek a gránitlapokból épített buszmegállók. 
Pulyka 
Ez volt a rövid szép szakasz: (biztos a reggeli is az volt, de korom sötét volt) 
Ilyen nyilat sem láttam eddig: 
Nagyon sok a romantikusnak tűnő, de leromlott állapotú épület errefelé. 
Mára már csak pihenés van, fáj a sarkam. Kesőbb talán elmegyek iszom egy bambit, de előtte zuhany, vacsi, pihi. Ezt a képet pedig Juditnak fotóztam. (A részleteket majd otthon megbeszéljük 😉)
