Tuiból kellemes élményekkel távoztam. A reggelizőhely nagyon barátságos volt, vittem egy zarándok-toastot magammal az útra. (Óriás pirított kenyér, tojás, serrano).
Ez volt a választék.
Ez pedig az ABBA szerelésem
A városból ködös sötétben távoztam.
Esni csak később kezdett. Miután átmentem a románkori hídon. A pacit Peti biztos megsimogatta volna. (Bár előtte egy kukát evett ki)
Kb eddig volt sima az utam, és gondolkodhattam rajta, hogy egyenesen, vagy kerülővel megyek Porrinoba. Itt eldőlt, ugyanis le volt zárva a rendes útvonal, elterelték.
Olvastam tegnap, hogy gyakran a nagy eső miatt lezárhatnak szakaszokat, de nem kell félni, jól ki van táblázva. Így is volt, viszont igy nem az erdei úton mentem, hanem aszfalton.
Ezek után nem volt választásom, hogy a sima vagy kerülőutat választom e, az utóbbira tereltek. Alapból a simán mentem volna.
De itt, a terelést figyelmen kívül hagyva, az eredeti utat választottam.
Ezt Magdinak fotóztam:
