Vezet a jel, vezet az út. De mi van, ha nem látom a jelet?
– vagy nem nézek elég messzire.
– vagy nem jól nézem.
– vaaagy, segítséget kell kérni, és az is oké.
De nem ez a legnehezebb. Nekem nehezebb hinni abban, hogy jó uticélt tűztem ki. Hogy lesz hely a szálláson. Hogy időben találok kaját. Hogy nem kényszerülök extra nagy kiadásra. Hogy rendbe tudom szedni a felszerelésemet. Hogy meg tudom ezeket előzni, és nem hibázok akkorát. Hogy nem leszek extrán kiszolgáltatott. Hogy valahogy megoldódnak a dolgok akkor is, ha nem én tartom kézben…
