Ma reggel jó energiákkal ébredtem, nem fájt semmim, amíg fel nem vettem a cipőt és nem érzékeltem a vízhólyagot a bal talpomon. A szálláson ittam egy teát, elköszöntem a német Ötyétől, de búcsúzunk nem tartott sokáig. A párszáz méterre odébb lévő cukrászdába jöttek ők is reggelizni.
El kell mondjam róluk hogy nagyon kedvesek voltak a szálláson, az esti beszélgető körükbe még be is vontak. ☺️ A legidősebb hölgy 82 éves, és csak úgy kapkodja a lábát a nag hátizsákkal az esőben.
Ők is kiemelték az Antonionál töltött vacsorázásnak az élményét, ahogy az rám is nagy hatással volt. Egyszerűen olyan légkör teremtett ott a békebeli stílusú, második generációs éttermes Antonio, hogy jó volt oda betérni. A lélek is tudott egy kicsit erőt meríteni.
Én is eléggé el voltam keseredve, amikor oda érkeztem. Csalódott voltam, hogy kevesebb kilométert mentem, rosszul haladtam, esett az eső, sokan voltunk a szálláson, ami elég rideg. Elkezdtek hiányozni az otthoniak is, és nem igazán tudtam, hogyan osszam be a következő napjaimat. Aztán Antonio a kedvességével, nyugodtságával levett minden aggodalmat a vállamról, pedig valójában csak megetetett…
Ha egyszer üzemeltetnék bármilyen helyet az szeretném, ha az ilyen kisugárzású hely lenne. Ajandéknak érzem, hogy tegnap ott lehettem.
De vissza a reggelhez:

Az eladó kedvesen kínálta ezt a cukros, pudinggal töltött fánkot, én pedig választottam egy sós stanglit, remélve, hogy ez is kitart legalább három napig mint a lidlis croissanok. 😉






Ma eddig kb. 8 kilométert jöttem, még 12 van hátra. Volt fél óra napsütés, azon kívül most megint esik az eső. Ennek a szakasznak a nagy része valószínűleg városon keresztül vezet. Kicsit szétnézek, keresek egy kis boltot, veszek pár apróságot és folytatom az utam. A cél Portela de Tamel.

És a narancs…

Habár a képen egy mandarin és egy mandarinfa látható, de el kell meséljem, hogy reggel a Vairaoból hozott narancsot ettem meg, ami itt lépten nyomon terem, gyakorlatilag minden kertben látható. Nagyon vékony héja volt, könnyen lejött és valami fenséges finom íze. Egész más, mint az ami hozzánk érkezik a boltokba.